Egy büntetőeljárás kapcsán általában az ügyvezetőre, a vezető tisztségviselőre vagy valamely munkavállalóra gondolunk mint lehetséges terheltre.
Pedig bizonyos esetekben nemcsak a természetes személy kerülhet súlyos jogi helyzetbe: maga a cég is a büntetőeljárás érintettjévé válhat.
A magyar jog meghatározott feltételek fennállása esetén lehetővé teszi, hogy egy jogi személlyel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmazzanak. Ez jelenthet pénzbírságot, a vállalkozás tevékenységének akár több évre történő korlátozását, szélsőséges esetben pedig a jogi személy megszüntetését is.
Fontos azonban a pontos megfogalmazás: a cég nem ugyanúgy követ el bűncselekményt és nem ugyanúgy „vádlott”, mint egy természetes személy. A 2001. évi CIV. törvény alapján a jogi személy meghatározott kapcsolatba kerülhet a bűncselekménnyel, és emiatt vele szemben külön büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók.
Mikor kerülhet egy cég büntetőeljárás alá?
Nem elegendő önmagában az, hogy egy cég valamely vezetője vagy alkalmazottja bűncselekményt követett el.
A törvény részletesen meghatározza, hogy milyen kapcsolatnak kell fennállnia a bűncselekmény és a jogi személy között.
Ilyen helyzet lehet többek között, ha:
- a cég vezetője meghatározott bűncselekményt a jogi személy tevékenységi körében követ el;
- a vezető által elkövetett bűncselekmény a cég számára előny megszerzését célozza vagy eredményezi;
- a bűncselekményt a vállalkozás tevékenységének, eszközeinek vagy erőforrásainak felhasználásával követik el;
- a bűncselekményt a cég tagja vagy alkalmazottja követi el, és annak elkövetésében jelentősége van a vezető irányítási vagy ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásának;
- vagy bizonyos esetekben más személy követi el a cselekményt, de arról a jogi személy vezetője tud.
A szabályozás részletesen meghatározza azt is, hogy mely bűncselekményi körökben és milyen feltételekkel lehet intézkedést alkalmazni. Ezért egy konkrét ügyben mindig külön kell vizsgálni, hogy a bűncselekmény és a vállalkozás közötti kapcsolat megfelel-e a törvényi feltételeknek.
Nem csak az ügyvezető magatartása számíthat
A jogi személy érintettsége szempontjából nem kizárólag a cég ügyvezetőjének cselekménye lehet releváns.
Jelentősége lehet egy alkalmazott, tag vagy akár más személy magatartásának is, ha az a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódik, és a vezetői ellenőrzés vagy a vezetés tudomása olyan körülményt teremt, amelyet a törvény a jogi személyhez kapcsol.
Ezért egy vállalkozást érintő büntetőügyben nem elegendő kizárólag azt vizsgálni, hogy „ki követte el a bűncselekményt?”
Ugyanilyen fontos kérdés lehet az is:
milyen kapcsolatban állt a cselekmény a vállalkozás működésével, érdekével, eszközeivel és vezetésével?
Milyen intézkedések alkalmazhatók a céggel szemben?
A törvény jelenleg három alapvető intézkedést ismer:
1. A jogi személy megszüntetése
Ez a legsúlyosabb jogkövetkezmény.
A bíróság meghatározott esetekben megszüntetheti, illetve a törvényben meghatározott feltételek mellett meg is kell szüntetnie a jogi személyt.
Ennek különösen akkor lehet helye, ha a jogszerű gazdasági működés helyreállítása nem várható, és például a jogi személy bűncselekmény eredményeként jött létre, bűncselekmény elkövetése vagy leplezése céljából hozták létre, illetve működése elsődlegesen bűncselekmény leplezését szolgálja.
2. A jogi személy tevékenységének korlátozása
A bíróság a vállalkozás tevékenységét egy évtől öt évig terjedő időre korlátozhatja, ha ez a jogszerű gazdasági működés helyreállítása érdekében szükséges.
A korlátozás komoly gazdasági következményekkel járhat. Az érintett vállalkozás például meghatározott esetben nem vehet részt közbeszerzési eljárásban, nem köthető vele koncessziós szerződés, nem részesülhet egyes támogatásokban, illetve a bíróság más, a bűncselekménnyel összefüggő tevékenységtől is eltilthatja.
3. Pénzbírság
A pénzbírság szabályai 2026-tól lényegesen megváltoztak.
A pénzbírság legalacsonyabb összege jelenleg egymillió forint.
A felső határ főszabály szerint már nem a bűncselekménnyel elért vagyoni előny többszöröséhez, hanem a vállalkozás forgalmához igazodik. Három évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeknél a felső határ főszabály szerint az előző évi forgalom 5 százaléka, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekménynél pedig 3 százaléka lehet.
Egy jelentős árbevételű vállalkozás esetében ez már önmagában is komoly pénzügyi kockázatot jelenthet.
Már a nyomozás alatt is lehet komoly következménye
A jogi személynek nem feltétlenül kell megvárnia az ítéletet ahhoz, hogy az eljárás közvetlenül érintse a működését.
Ha megalapozottan feltehető, hogy a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazható, a hatóság közli a jogi személy érintettségét. A közlésnek ki kell térnie többek között a bűncselekmény tényállására, minősítésére és arra is, hogy a jogi személy milyen törvényi alapon érintett. A közléssel szemben a törvény panasz lehetőségét is biztosítja.
A pénzbírság biztosítása érdekében pedig akár zár alá vétel is elrendelhető, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy annak későbbi végrehajtását meghiúsítanák.
Ezért a jogi személy érintettségének közlése nem egyszerű adminisztratív mozzanat, hanem olyan pont az eljárásban, amely után a vállalkozásnak önálló védelmi érdekei és kockázatai vannak.
A cégnek saját védőre lehet szüksége
A 2026-tól hatályos szabályozás már kifejezetten az eljárás alá vont jogi személy védőjéről rendelkezik.
Ha a jogi személy nem hatalmaz meg védőt, a törvény szerint védő kirendelésére kerül sor. Különösen fontos szabály, hogy a terhelt védője nem lehet egyben az eljárás alá vont jogi személy védője.
Ennek gyakorlati oka könnyen érthető.
Az ügyvezető, alkalmazott vagy más természetes személy érdeke és a cég érdeke nem feltétlenül azonos.
Előfordulhat például, hogy a természetes személy védekezése szerint saját magatartása a vállalkozás döntéseit követte, miközben a cég érdeke éppen annak bizonyítása, hogy az adott személy saját hatáskörében, a szervezeti szabályokkal ellentétesen járt el.
Ilyen helyzetben a két védekezési stratégia akár közvetlenül ütközhet is.
Nem mindegy, mit tesz a cég a bűncselekmény után
A jelenlegi szabályozás egyik fontos eleme, hogy a bíróság az intézkedés meghatározásakor figyelembe veszi a vállalkozás későbbi magatartását is.
Jelentősége lehet többek között annak, hogy a jogi személy:
- megtérítette-e a bűncselekménnyel okozott kárt;
- átadta-e a bűncselekményből származó előnyt a hatóságnak;
- helyreállította-e a káros következményeket;
- illetve bevezetett-e olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak arra, hogy hasonló bűncselekmény ismételten ne történhessen meg.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy büntetőeljárás megindulása után a vállalat reakciója is komoly jelentőséggel bírhat.
Nem mindegy, hogy a cég feltárja-e a problémát, megteszi-e a szükséges szervezeti és compliance-intézkedéseket, rendezi-e a káros következményeket, vagy változatlanul folytatja a korábbi működését.
Egyezség is köthető az ügyészséggel
A 2026-os szabályozás egyik fontos új eleme, hogy az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy a vádemelés előtt egyezséget köthet.
Ennek feltétele többek között a jogi személy érintettségének elismerése és olyan vállalások megtétele lehet, mint a kár megtérítése, a jogtalan előny rendelkezésre bocsátása, a káros következmények helyreállítása, a további jogsértések megelőzésére alkalmas intézkedések bevezetése, a hatósággal való együttműködés, valamint a megállapodás szerinti pénzbírság biztosítása.
Az, hogy egy konkrét ügyben az együttműködés vagy az egyezség megfelelő stratégia-e, mindig az ügy részleteitől függ. Az érintettség elismerése komoly jogi döntés, ezért ennek mérlegelését célszerű a vállalkozás védelmi stratégiájának részeként kezelni.
Mit érdemes tenni, ha egy cég büntetőeljárásba kerül?
Ha egy vállalkozással közlik, hogy vele szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, érdemes mielőbb tisztázni:
- pontosan milyen bűncselekmény miatt merült fel a jogi személy érintettsége;
- milyen tényekre alapítja ezt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség;
- fennállnak-e egyáltalán a jogi személlyel szembeni intézkedés törvényi feltételei;
- elkülönül-e a vállalkozás érdeke az ügyvezető vagy más terhelt érdekétől;
- milyen vagyoni kényszerintézkedés érintheti a céget;
- milyen bizonyítékok és belső dokumentumok szükségesek a védekezéshez;
- indokolt-e helyreállító vagy compliance-intézkedések bevezetése;
- illetve felmerülhet-e az ügyészséggel történő együttműködés vagy egyezség lehetősége.
Egy jogi személy büntetőeljárási érintettsége nem pusztán az ügyvezető büntetőügyének „mellékszála”. A vállalkozás vagyona, működése, piaci helyzete és akár fennmaradása is érintett lehet, ezért a cégnek önálló és időben kialakított védelmi stratégiára lehet szüksége.