Az őrizetbe vétel a büntetőeljárás egyik leginkább bizonytalanságot okozó helyzete. A gyanúsított egyik pillanatról a másikra elveszíti a személyes szabadságát, miközben gyakran sem ő, sem a hozzátartozói nem tudják pontosan, mi fog történni a következő órákban.
Fontos tudni, hogy az őrizetbe vétel nem jelenti automatikusan azt, hogy a bíróság a letartóztatást is el fogja rendelni. Az őrizet átmeneti, személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedés, amely legfeljebb 72 óráig tarthat. Ha az ügyészség letartóztatást vagy más bírói engedélyes kényszerintézkedést indítványoz, arról a bíróság dönt.
Az első 72 óra ezért különösen fontos időszak. Nemcsak arra érdemes felkészülni, hogy mi történik az őrizet elrendelése után, hanem arra is, hogy az őrizetben lévő személy és a hozzátartozói mit tehetnek ebben a rövid időben.
Mit jelent az őrizet?
Az őrizet átmeneti jellegű, a személyes szabadság elvonásával járó kényszerintézkedés.
A büntetőeljárási törvény több esetben lehetővé teszi az elrendelését, így például akkor, ha a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető.
Az őrizet nem büntetés, és önmagában természetesen nem jelenti azt sem, hogy a gyanúsított bűnösségét megállapították.
Mennyi ideig tarthat az őrizet?
Az őrizet legfeljebb 72 óráig tarthat.
Ha ezen időn belül nem születik a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről olyan döntés, amely a további fogva tartást megalapozza, az őrizet nem tarthat tovább.
Fontos, hogy az őrizet elrendelését megelőző hatósági fogva tartás időtartamát is be kell számítani a 72 órába.
Ez azt is jelenti, hogy a védelem számára a ténylegesen rendelkezésre álló idő akár 72 óránál rövidebb lehet.
Mi történik az őrizet elrendelése után?
Az őrizet elrendeléséről határozat születik, amelyet közölnek az érintettel.
Ezt követően sor kerülhet a fogva tartással összefüggő további intézkedésekre. Ennek része lehet például a fényképfelvétel, ujj- és tenyérnyomat elkészítése, illetve a törvényi feltételek fennállása esetén DNS-minta vétele.
Az őrizetbe vett személyt a fogdai befogadással összefüggésben egészségügyi vizsgálatnak is alávethetik, majd megtörténik a fogva tartási helyre történő befogadása.
Ezzel párhuzamosan az ügyészségnek rövid időn belül döntenie kell arról is, hogy indítványozza-e a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés, így különösen a letartóztatás elrendelését.
Értesíthető a család?
Igen. Az őrizet elrendeléséről és a fogva tartás helyéről főszabály szerint legkésőbb nyolc órán belül tájékoztatni kell az őrizetbe vett személy által megjelölt nagykorú személyt.
A törvény meghatározott esetekben lehetővé teszi a tájékoztatás megtagadását, például a büntetőeljárás eredményessége vagy más személy életének, testi épségének védelme érdekében. Ilyen esetben lehetőséget kell biztosítani más nagykorú személy megjelölésére.
Ha az őrizetbe vett személy felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más általa gondozott személyről kell gondoskodni, illetve lakása vagy vagyona maradna őrizetlenül, a hatóságnak a törvény szerint intézkednie kell ezek biztonságba helyezéséről.
Mi történik, ha az ügyészség letartóztatást indítványoz?
Ha az ügyészség úgy ítéli meg, hogy a letartóztatás törvényi feltételei fennállnak, indítványt terjeszt a bíróság elé.
A védő számára ilyenkor különösen rövid idő áll rendelkezésre arra, hogy megismerje az ügyészségi indítványt és a rendelkezésére bocsátott iratokat, felkeresse az őrizetben lévő gyanúsítottat, egyeztessen vele, valamint felkészüljön a nyomozási bíró előtti ülésre.
A letartóztatásról nem a rendőrség és nem az ügyészség, hanem a bíróság dönt.
Az őrizetet automatikusan letartóztatás követi?
Nem.
Az őrizetbe vétel önmagában nem jelenti azt, hogy a gyanúsított letartóztatását is el fogják rendelni.
A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéshez nem elegendő önmagában az, hogy büntetőeljárás folyik. A törvény szerint vizsgálni kell többek között azt is, hogy a terhelt megalapozottan gyanúsítható-e a bűncselekmény elkövetésével, szükséges-e a kényszerintézkedés, és az elérni kívánt cél más módon biztosítható-e.
Ezért a bíróságnak egyedileg kell mérlegelnie az ügy körülményeit.
A letartóztatás helyett bizonyos esetekben enyhébb kényszerintézkedés – például bűnügyi felügyelet vagy távoltartás – is elegendő lehet.
Miért fontos az első 72 órában a védő?
Az őrizet időtartama a védelem szempontjából különösen fontos időszak.
Ha az ügyészség letartóztatást indítványoz, igen rövid idő áll rendelkezésre az indítvány megismerésére, a hozzáférhető iratok áttekintésére, a gyanúsítottal történő konzultációra és a nyomozási bíró előtti ülésre való felkészülésre.
Már ekkor jelentősége lehet azoknak a körülményeknek, amelyek a letartóztatás szükségtelensége, illetve valamely enyhébb kényszerintézkedés alkalmazhatósága mellett szólhatnak.
Ilyen lehet például:
- az állandó és igazolható lakóhely,
- a rendezett családi háttér,
- a kiskorú gyermekről való gondoskodás,
- a tartós munkaviszony vagy működő vállalkozás,
- a rendszeres jövedelem,
- az egészségi állapot,
- valamint más olyan személyi körülmény, amelynek a bíróság mérlegelése során jelentősége lehet.
Mit tehetnek a hozzátartozók?
A hozzátartozók ebben a helyzetben gyakran úgy érzik, hogy semmit sem tudnak tenni. Pedig az első órákban gyakorlati segítségüknek is jelentősége lehet.
Érdemes mielőbb kapcsolatba lépni a védővel, és rendelkezésére bocsátani minden olyan adatot vagy dokumentumot, amely a gyanúsított személyi, családi, lakhatási, munkahelyi vagy egészségi körülményeit igazolhatja.
Ilyen lehet például:
- munkáltatói igazolás,
- befogadó nyilatkozat,
- lakhatást igazoló dokumentum,
- orvosi dokumentáció,
- a családi körülményeket igazoló irat,
- vagy más olyan dokumentum, amelynek a kényszerintézkedés kérdésében jelentősége lehet.
A védő ezek közül az ügy szempontjából releváns iratokat szükség esetén a nyomozási bíró előtt is felhasználhatja.
Mire számíthat a nyomozási bíró előtt?
Ha az ügyészség bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését indítványozza, a nyomozási bíró az indítványról a törvényben meghatározott eljárásban dönt.
Fontos, hogy ez nem a büntetőügy érdemi tárgyalása, és a bíróság ilyenkor nem a gyanúsított bűnösségéről határoz.
Ugyanakkor a kényszerintézkedés általános feltételeként a bíróságnak vizsgálnia kell a megalapozott gyanú fennállását, valamint azt is, hogy valóban szükséges-e személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés, és annak célja biztosítható-e enyhébb eszközzel.
A döntés során jelentősége lehet többek között:
- a terhelt személyi és családi körülményeinek,
- lakhatásának,
- munkaviszonyának és jövedelmének,
- egészségi állapotának,
- előéletének,
- az eljárásban érintett más személyekhez fűződő kapcsolatának,
- valamint azoknak az egyedi körülményeknek, amelyek a kényszerintézkedés szükségessége mellett vagy ellen szólnak.
A bíróság elrendelheti a letartóztatást, de arra is juthat, hogy az eljárás célja enyhébb kényszerintézkedéssel is biztosítható.
Mit érdemes tehát tenni, ha őrizetbe veszik?
Ha Önt őrizetbe veszik, az egyik legfontosabb lépés, hogy mielőbb vegye igénybe védő segítségét, illetve kérje a védő értesítését.
Az őrizet nem jelenti automatikusan a letartóztatás elrendelését, az első órák azonban meghatározó jelentőségűek lehetnek a további kényszerintézkedés szempontjából.
A hozzátartozóknak érdemes mielőbb összegyűjteniük és a védő rendelkezésére bocsátaniuk azokat az adatokat és dokumentumokat, amelyeknek a bíróság döntése során jelentőségük lehet.
Az első 72 órában ezért különösen fontos a gyors és tudatos felkészülés: a védő időben történő bevonása, a releváns iratok összegyűjtése és a nyomozási bíró előtti eljárásra történő megfelelő felkészülés.