Ha valakit zaklatnak, fenyegetnek, bántalmaznak, vagy attól tart, hogy a büntetőeljárás alatt a terhelt ismét kapcsolatba lép vele, felmerülhet a távoltartás elrendelése.
A távoltartásnak több, egymástól eltérő jogi formája létezik; ezekről részletesebben a Távoltartás: mikor és hogyan kérhető? című összefoglaló cikkünkben írunk.
A büntetőeljárásban alkalmazható távoltartás célja, hogy meghatározott esetekben megakadályozza a bizonyítás veszélyeztetését, illetve a sértett sérelmére történő bűnismétlést. A távoltartásról a bíróság dönt, és annak elrendelését maga a sértett is kezdeményezheti.
Mit jelent a büntetőjogi távoltartás?
A büntetőeljárási törvény szerinti távoltartás olyan, bíróság által elrendelhető kényszerintézkedés, amely korlátozza a terhelt kapcsolattartását, és ennek érdekében a mozgását, illetve lakó- vagy tartózkodási helyének szabad megválasztását is érintheti.
A bíróság távoltartás esetén előírja, hogy a terhelt a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve ne lépjen kapcsolatba, és tartsa távol magát tőle.
Ezen túlmenően a bíróság előírhatja például azt is, hogy a terhelt:
- meghatározott lakást hagyjon el és oda ne térjen vissza;
- tartsa távol magát a sértett tényleges tartózkodási helyétől;
- ne közelítse meg a sértett munkahelyét;
- tartsa távol magát a sértett által rendszeresen látogatott intézményektől vagy más helyektől.
Ide tartozhat például a gyermek nevelési vagy oktatási intézménye, illetve meghatározott esetben egészségügyi intézmény vagy más rendszeresen látogatott hely is.
Miben különbözik a megelőző távoltartástól?
A büntetőeljárásban elrendelt távoltartás nem azonos a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző vagy megelőző távoltartással.
Az ideiglenes megelőző távoltartást a rendőrség 72 órára rendelheti el, a megelőző távoltartásról pedig a bíróság külön polgári nemperes eljárásban dönthet, legfeljebb hatvan napra. Ezekre külön törvény vonatkozik.
A büntetőjogi távoltartás ezzel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás része, és a terhelttel szemben alkalmazható.
Mikor rendelhető el büntetőjogi távoltartás?
Távoltartás alapvetően két célból rendelhető el:
A bizonyítás veszélyeztetésének megakadályozására
Távoltartás indokolt lehet akkor, ha megalapozottan feltehető, hogy a terhelt szabadlábon megnehezítené vagy meghiúsítaná a bizonyítást.
Ilyen lehet például, ha fennáll annak veszélye, hogy a sértettet vagy más, az eljárásban részt vevő személyt megfélemlítené, jogellenesen befolyásolná vagy más módon próbálná az eljárást befolyásolni.
A sértett sérelmére történő bűnismétlés megakadályozására
Távoltartás rendelhető el akkor is, ha a bűnismétlés veszélye kifejezetten a sértettel kapcsolatban áll fenn.
A bíróság ilyenkor azt vizsgálja, hogy az adott ügy konkrét körülményei alapján megalapozottan feltehető-e, hogy a terhelt a sértett sérelmére újabb bűncselekményt követne el, vagy az eljárás tárgyát képező magatartást folytatná.
Elég hozzá az, hogy a sértett fél a terhelttől?
Nem önmagában.
A távoltartás személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés, ezért a bíróság nem pusztán azt vizsgálja, hogy a sértett tart-e a másik személytől.
A büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételeknek is fenn kell állniuk: szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyó eljárásnak kell lennie, a terheltnek megalapozottan gyanúsíthatónak kell lennie vagy vele szemben vádat kell emelni, és a kényszerintézkedésnek szükségesnek kell lennie valamely törvényes cél biztosításához.
Ezért az indítvány szempontjából különösen fontosak azok a konkrét tények, amelyek a veszély fennállását alátámasztják.
Ki kérheti a távoltartást?
A távoltartás elrendelését az ügyészség indítványozhatja, de erre maga a sértett is jogosult.
A vádemelés előtt a sértett az indítványát az ügyben eljáró ügyészségnél terjesztheti elő. Az ügyészségnek a sértett indítványát az ügyiratokkal együtt haladéktalanul továbbítania kell a bíróság részére. A döntést tehát ebben az esetben sem az ügyészség, hanem a bíróság hozza meg.
A vádemelést követően a kényszerintézkedés kérdésében már az ügyben eljáró bíróság jár el.
Mit érdemes beleírni a sértetti indítványba?
A távoltartási indítvány akkor lehet igazán meggyőző, ha nem pusztán általánosságban hivatkozik félelemre vagy veszélyre, hanem bemutatja az azt alátámasztó konkrét körülményeket.
Érdemes lehet részletesen előadni például:
- milyen korábbi magatartások miatt tart szükségesnek távoltartást;
- történt-e fenyegetés, zaklatás vagy újabb kapcsolatfelvétel;
- keresett-e a terhelt személyesen, telefonon, üzenetben vagy más személy közvetítésével;
- fennáll-e közös lakhatás vagy rendszeres személyes találkozás veszélye;
- ismeri-e a terhelt a sértett munkahelyét vagy más rendszeresen látogatott helyeit;
- történt-e korábban rendőri intézkedés vagy más távoltartás.
A megfelelően dokumentált tényeknek jelentősége lehet a bírói döntés során.
Érdemes bizonyítékokat is csatolni?
Igen. Ha rendelkezésre állnak, célszerű az indítvánnyal együtt benyújtani azokat a bizonyítékokat, amelyek a távoltartás szükségességét alátámaszthatják.
Ilyenek lehetnek például üzenetek, e-mailek, híváslisták, fényképek, orvosi dokumentumok, korábbi rendőri intézkedések iratai vagy olyan adatok, amelyek a további kapcsolatfelvétel vagy bántalmazás veszélyére utalnak.
Az indítványt ugyanakkor mindig az adott büntetőügy konkrét körülményeire célszerű felépíteni.
Mennyi időre rendelhető el a távoltartás?
A vádemelés előtt elrendelt távoltartás legfeljebb négy hónapig tarthat, de a bíróság azt alkalmanként legfeljebb újabb négy hónappal meghosszabbíthatja. Ha a távoltartást a sértett indítványára rendelték el, annak meghosszabbítását a sértett vagy az ügyészség is indítványozhatja; ezt a lejárat előtt legalább öt nappal kell megtenni.
A törvény nem határoz meg általános, napokban kifejezett minimális tartamot.
A vádemelést követően a távoltartás tartama már az eljárás szakaszaihoz igazodik. Az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott távoltartás főszabály szerint az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetéséig tarthat, miközben annak indokoltságát a törvényben meghatározott időközönként felül kell vizsgálni.
Mi történik, ha a terhelt megszegi a távoltartást?
A távoltartás szabályainak megszegése nem következmények nélküli.
A terhelt rendbírsággal sújtható, ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén pedig szigorúbb intézkedésekre is sor kerülhet. A bíróság többek között szigorúbb magatartási szabályokat állapíthat meg, bűnügyi felügyeletet rendelhet el, technikai ellenőrzést alkalmazhat, vagy akár letartóztatást is elrendelhet.
Ezért ha a távoltartás ellenére kapcsolatfelvétel vagy közeledés történik, annak dokumentálása és a hatóság mielőbbi értesítése különösen fontos lehet.
Megváltoztathatók később a távoltartás szabályai?
Igen.
Ha a terhelt vagy a távoltartással érintett személy életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a korábbi szabályok módosítása szükséges, lehetőség van azok részleges feloldására vagy megváltoztatására.
Ez különösen olyan helyzetekben lehet jelentős, amikor a felek között például közös gyermek, közös lakhatás vagy más, elkerülhetetlenül rendezendő kapcsolat áll fenn.
Megszűnhet a távoltartás a büntetőeljárás befejezése előtt?
Igen.
A távoltartást meg kell szüntetni, ha az elrendelésének oka megszűnt. A törvény emellett lehetőséget ad arra is, hogy a terhelt, a védő, illetve sértetti indítványra elrendelt távoltartás esetén a sértett kérje annak megszüntetését vagy a magatartási szabályok enyhítését.
A sértett indítványára elrendelt távoltartást vádemelés előtt sem szüntetheti meg önállóan az ügyészség: ebben az esetben a megszüntetésről is a bíróság dönt.
Mit érdemes tehát tudni a büntetőjogi távoltartásról?
A büntetőjogi távoltartás nem kizárólag családon belüli erőszak esetén alkalmazható. A lényeg az, hogy folyamatban legyen olyan büntetőeljárás, amelyben a törvényi feltételek fennállnak, és a távoltartás a bizonyítás védelme vagy a sértett sérelmére történő bűnismétlés megakadályozása érdekében szükséges.
A sértett maga is kezdeményezheti a távoltartás elrendelését, és az indítványhoz célszerű már annak benyújtásakor csatolni minden olyan adatot és bizonyítékot, amely a veszély konkrétságát és a kért korlátozások szükségességét alátámasztja.
Mivel a távoltartás tartalma és indokoltsága mindig az adott ügy körülményeitől függ, különösen fontos lehet annak pontos meghatározása, hogy kitől, mely helyektől és milyen módon szükséges a terheltet távol tartani, illetve milyen tények indokolják ezeket a korlátozásokat.