Ha hozzátartozók között bántalmazás, fenyegető magatartás vagy más súlyos veszélyeztetés történik, azonnali védelemre lehet szükség. Ilyen esetben kerülhet szóba az ideiglenes megelőző távoltartás, majd ezt követően a bíróság által elrendelhető megelőző távoltartás.
A két intézkedés célja hasonló: átmenetileg megakadályozni, hogy a bántalmazó kapcsolatba lépjen a bántalmazottal, megközelítse őt vagy visszatérjen az általa használt ingatlanba. A két eljárás között azonban lényeges különbségek vannak.
A távoltartásnak több, egymástól eltérő jogi formája létezik; ezekről részletesebben a Távoltartás: mikor és hogyan kérhető? című összefoglaló cikkünkben írunk
Mit jelent a megelőző távoltartás?
A megelőző távoltartás a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható különleges védelmi intézkedés.
A törvény értelmében hozzátartozók közötti erőszaknak minősülhet olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a bántalmazott méltóságát, életét, testi vagy lelki egészségét, illetve meghatározott esetben szexuális önrendelkezését súlyosan és közvetlenül veszélyezteti.
A megelőző távoltartás nem büntetőjogi szankció. A célja az, hogy gyors, átmeneti védelmet biztosítson a bántalmazott számára.
Mi a különbség az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás között?
Ideiglenes megelőző távoltartás – a rendőrség dönt
Ha a rendőrség intézkedése során a körülmények alapján megalapozottan arra lehet következtetni, hogy hozzátartozók közötti erőszak történt, a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el.
Az ideiglenes megelőző távoltartás időtartama 72 óra. A rendőrség a döntést főszabály szerint haladéktalanul, a helyszínen hozza meg.
Ha a rendőrség ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el, hivatalból kezdeményezi a bíróságnál a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárást.
Megelőző távoltartás – a bíróság dönt
A hosszabb időre szóló megelőző távoltartás elrendeléséről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.
A bíróság a megelőző távoltartást legfeljebb 60 napra rendelheti el.
Ki kérheti a megelőző távoltartást?
Ha a rendőrség már ideiglenes megelőző távoltartást rendelt el, a bírósági eljárást a rendőrség hivatalból kezdeményezi.
Emellett maga a bántalmazott, valamint a törvényben meghatározott hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa is kérheti a bírósági eljárás megindítását. Meghatározott esetben krízisközpont vagy titkos menedékház képviselője is kezdeményezheti az eljárást.
Ez azt jelenti, hogy a megelőző távoltartás kérelmezésének nem feltétele, hogy előzőleg a rendőrség 72 órás ideiglenes megelőző távoltartást rendelt volna el.
Melyik bírósághoz kell fordulni?
A megelőző távoltartás elrendelésére irányuló eljárásra főszabály szerint a bántalmazott életvitelszerű tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes. Budapesten ennek megfelelően a kerületi bíróság jár el.
Mennyi idő alatt dönt a bíróság?
A távoltartási eljárás kifejezetten gyors eljárás.
Ha a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás alapján indul az ügy, az eljárást az ideiglenes távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül le kell folytatni.
Ha az eljárás közvetlenül kérelemre indul, azt a kérelem bírósághoz érkezésétől számított három munkanapon belül kell lefolytatni.
A gyors határidő miatt különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat már a kérelem benyújtásakor vagy közvetlenül azt követően összegyűjtsék.
Mit vizsgál a bíróság?
A bíróság az eset összes körülményét mérlegeli.
Jelentősége lehet többek között:
- annak, hogy pontosan milyen magatartás történt;
- volt-e korábban hasonló esemény;
- történt-e rendőri intézkedés;
- milyen a felek egymáshoz való viszonya;
- vannak-e sérülések vagy más külső jelek;
- rendelkezésre állnak-e üzenetek, fényképek, tanúk vagy más bizonyítékok;
- fennáll-e annak veszélye, hogy a magatartás megismétlődik.
A törvény szerint akkor rendelhető el a megelőző távoltartás, ha az eset összes körülményéből a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.
Milyen bizonyítékokat érdemes benyújtani?
A távoltartási eljárásban különösen fontosak lehetnek azok az adatok, amelyek a történteket közvetlenül vagy közvetetten alátámasztják.
Ilyen lehet például:
- rendőrségi intézkedésről készült irat;
- orvosi dokumentáció vagy látlelet;
- fénykép;
- SMS, Messenger-, WhatsApp- vagy más üzenet;
- e-mail;
- hang- vagy képfelvétel, ha annak felhasználhatósága az adott ügyben fennáll;
- tanúk neve és elérhetősége;
- korábbi hasonló eseményekre vonatkozó iratok.
Nem minden ügyben ugyanazok a bizonyítékok szükségesek. A lényeg az, hogy a kérelem ne pusztán általános állításokat tartalmazzon, hanem lehetőség szerint konkrét eseményeket, időpontokat és körülményeket.
Mit tilthat meg a távoltartás?
Az ideiglenes megelőző és a megelőző távoltartás hatálya alatt a bántalmazó köteles távol tartani magát a bántalmazottól, illetve a határozatban meghatározott más személytől, és nem léphet vele közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba. Meghatározott feltételek mellett a bántalmazott által életvitelszerűen használt ingatlantól is távol kell maradnia.
Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a bántalmazónak el kell hagynia a korábban közösen használt lakást, és oda a távoltartás ideje alatt nem térhet vissza.
A távoltartás a törvény szerint a bántalmazó szülői felügyeleti jogát és a gyermekével való kapcsolattartási jogát is érintheti a hatálya alatt.
Mi történik, ha a bántalmazó megszegi a távoltartást?
A távoltartási szabályok megszegése önmagában is jogkövetkezménnyel járhat.
A megelőző vagy ideiglenes megelőző távoltartó határozatban előírt szabályok megszegése szabálysértést valósít meg, amely miatt rendőri intézkedésre, akár előállításra is sor kerülhet.
Ha a bántalmazó a határozat ellenére kapcsolatba lép a bántalmazottal vagy megjelenik olyan helyen, ahonnan távol kellene maradnia, érdemes ezt dokumentálni és haladéktalanul jelezni a rendőrségnek.
Kell-e hozzá büntetőeljárás?
Nem.
Ez az egyik legfontosabb különbség a büntetőeljárásban alkalmazott távoltartáshoz képest.
A megelőző távoltartás önálló, polgári nemperes eljárásban alkalmazható, ezért annak elrendeléséhez nem szükséges, hogy a másik féllel szemben már gyanúsítás vagy folyamatban lévő büntetőeljárás legyen.
Ugyanakkor ugyanazon események miatt büntetőeljárás is indulhat, és a két eljárás egymással párhuzamosan is folyhat.
A büntetőeljárásban alkalmazható távoltartásról külön cikkünkben írunk.
Mi történik a bírósági meghallgatáson?
A bíróság rendszerint személyesen meghallgatja a bántalmazottat és a bántalmazót.
Ha azonban az ügy körülményei, különösen a bántalmazás módja, rendszeressége vagy a bántalmazott kiszolgáltatott helyzete ezt indokolja, a bíróság részben vagy teljes egészében mellőzheti, hogy a feleket egymás jelenlétében hallgassa meg.
Indokolt esetben arról is gondoskodhat, hogy a felek a bíróság épületében se találkozzanak személyesen.
Van lehetőség technikai ellenőrzésre?
Igen.
Ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak, a bíróság a bántalmazott kérelmére elrendelheti, hogy a rendőrség technikai eszközzel ellenőrizze a távoltartási szabályok megtartását. A bántalmazott mozgásának követésére csak az ő beleegyezésével kerülhet sor.
Ez a lehetőség különösen olyan esetben lehet jelentős, amikor a felek földrajzilag közel élnek egymáshoz, vagy a korábbi események alapján reális veszélye van a távoltartás megszegésének.
Mit érdemes tehát tudni a megelőző távoltartásról?
A megelőző távoltartás gyors védelmi eszköz hozzátartozók közötti erőszak esetén.
A rendőrség azonnali helyzetben 72 órás ideiglenes megelőző távoltartást rendelhet el, míg a bíróság polgári nemperes eljárásban legfeljebb 60 napra rendelhet el megelőző távoltartást.
A bírósági eljárás rövid határideje miatt célszerű már a kérelem előterjesztésekor összegyűjteni és megfelelően bemutatni mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a hozzátartozók közötti erőszakot és a védelem szükségességét alátámaszthatják.
Ha a helyzet mellett büntetőeljárás is folyamatban van, azt külön is érdemes megvizsgálni, hogy a büntetőeljárásban alkalmazható távoltartás feltételei fennállnak-e.