A „rabosítás” kifejezés sokak számára azt sugallja, hogy az érintettet őrizetbe veszik vagy fogva tartják. Valójában azonban a rabosítás önmagában nem szabadságelvonás és nem büntetés.
A gyakorlatban a büntetőeljárás alá vont személy adatainak és egyes biometrikus azonosítóinak rögzítését értik alatta. Ennek része lehet az arcképmás elkészítése, az ujj- és tenyérnyomat rögzítése, meghatározott esetekben pedig DNS-minta vétele is.
Mit jelent a rabosítás?
A „rabosítás” nem a Büntető Törvénykönyvben vagy a büntetőeljárási törvényben meghatározott önálló jogintézmény.
A kifejezést a gyakorlatban arra az adatfelvételre használják, amelynek során a hatóság a büntetőeljárás alá vont személy azonosításához szükséges adatokat rögzíti.
A rabosítás ezért nem azt jelenti, hogy az érintettet a hatóság bűnösnek tekinti. A bűnösség kérdésében a büntetőeljárás későbbi szakaszában születik döntés.
Mikor kerülhet sor rabosításra?
A rabosítás rendszerint a megalapozott gyanú közléséhez, vagyis a gyanúsítottá váláshoz kapcsolódik.
A hatóság a megalapozott gyanú közlését követően gondoskodik az arcképmás rögzítéséről. Ha annak törvényi feltételei fennállnak, ujj- és tenyérnyomatot, illetve DNS-profil meghatározására alkalmas mintát is vesznek.
Ez gyakran közvetlenül a gyanúsítotti kihallgatás után történik, de külön időpontban is sor kerülhet rá.
Mi történik a rabosítás során?
A gyakorlatban jellemzően fényképfelvétel készül az érintettről.
Bizonyos bűncselekmények esetén ujj- és tenyérnyomatot is rögzítenek. Ide tartoznak például az ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmények, valamint több, a törvényben külön felsorolt bűncselekmény is.
DNS-profil meghatározására szolgáló mintavételre szintén csak meghatározott esetekben kerül sor. A mintát rendszerint szájnyálkahártya-törlettel veszik le.
Ezért nem minden rabosítás teljesen azonos: nem minden gyanúsítottól szükségszerűen ugyanazokat a biometrikus adatokat rögzítik.
Meg lehet tagadni a rabosítást?
Ha az adatfelvétel törvényi feltételei fennállnak, ahhoz nincs szükség a gyanúsított hozzájárulására.
Az arcképmás rögzítésének az érintett köteles alávetni magát, és ellenszegülés esetén testi kényszer is alkalmazható.
Ezért a jogszerűen elrendelt adatfelvétel puszta megtagadása önmagában nem akadályozza meg annak végrehajtását.
A rabosítás azt jelenti, hogy őrizetbe is vesznek?
Nem.
A rabosítás és a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések két külön kérdés.
Valakit úgy is rabosíthatnak, hogy a gyanúsítotti kihallgatás és az adatfelvétel után szabadon távozik.
Őrizet, letartóztatás vagy más személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés csak akkor alkalmazható, ha annak külön törvényi feltételei fennállnak.
A letartóztatás feltételeiről és bírói elrendeléséről külön cikkünkben írunk.
Lesz „priusza” annak, akit rabosítanak?
Nem.
A rabosítás önmagában nem jelent büntetett előéletet és nem jelent elítélést sem.
Valakit már a nyomozás során rabosíthatnak, amikor még nincs jogerős döntés arról, hogy elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt.
Ezért a rabosítás tényéből nem következik, hogy az érintettnek később „priusza” lesz.
A büntetett előélet, a mentesítés és az erkölcsi bizonyítvány ettől különálló kérdések.
Látszik a rabosítás az erkölcsi bizonyítványban?
Önmagában nem.
A hatósági erkölcsi bizonyítvány nem azt igazolja, hogy valakit korábban rabosítottak-e. Meghatározott jogi tények igazolására szolgál, például arra, hogy az érintett büntetlen előéletű-e.
Ezért az, hogy valakivel szemben büntetőeljárás folyik vagy korábban büntetőeljárás folyt, és annak során rabosították, nem jelenti azt, hogy maga a rabosítás megjelenik az erkölcsi bizonyítványban.
Mi történik a rabosításkor rögzített adatokkal?
A rögzített adatok a bűnügyi nyilvántartási rendszer megfelelő nyilvántartásaiba kerülhetnek.
Az ujj- és tenyérnyomat, illetve a DNS-profil esetében a törvény külön szabályozza, hogy meddig tarthatók nyilván az adatok.
A büntetőeljárás alá vont személy DNS-profilját például addig kell ebben a nyilvántartásban kezelni, amíg az érintettel szemben olyan büntetőeljárás van folyamatban, amelynél a DNS-profil nyilvántartásának feltételei fennállnak.
Ha az eljárás jogerős bűnösséget megállapító döntéssel zárul, meghatározott esetekben az adatok az elítélt személyekre vonatkozó nyilvántartásban kezelhetők tovább.
Ha viszont megszűnnek a nyilvántartás törvényi feltételei, az adatok további kezelésére is külön törlési szabályok vonatkoznak.
Ha valakit korábban már rabosítottak, újra vesznek mintát?
Ez az adat típusától függ.
DNS-minta esetén a hatóság a mintavétel előtt ellenőrzi, hogy rendelkezésre áll-e már a törvényben meghatározott számú megfelelő DNS-profil.
Ha két megfelelő DNS-profil már szerepel a nyilvántartásban, új szájnyálkahártya-törletet nem kell venni.
Az ujj- és tenyérnyomat esetében azonban a korábbi rabosításból önmagában nem következik, hogy az új büntetőeljárásban biztosan nem kerül sor újabb nyomatvételre.
Miért lehet ijesztő a rabosítás?
A rabosítás sok esetben az első olyan mozzanat, amikor valaki fizikailag is megtapasztalja, hogy büntetőeljárás folyik vele szemben.
A fényképezés, az ujjnyomatvétel vagy a DNS-minta levétele emiatt könnyen keltheti azt az érzést, hogy a hatóság már elkövetőként kezeli az érintettet.
Jogi szempontból azonban a rabosítás elsősorban azonosítási és nyilvántartási célú adatfelvétel. Önmagában sem a bűnösségről, sem a későbbi büntetésről nem mond semmit.
Ügyvédi segítség gyanúsítotti kihallgatás és rabosítás esetén
A rabosítás önmagában rendszerint nem a büntetőeljárás legfontosabb jogi kérdése.
Sokkal jelentősebb lehet, hogy pontosan milyen bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, illetve milyen nyilatkozatot tesz a terhelt.
Ezért különösen a gyanúsítotti kihallgatás előtt lehet fontos annak tisztázása, hogy milyen eljárási helyzetben van az érintett, milyen jogok illetik meg, és milyen következménye lehet az általa tett vallomásnak.
A KELLER Ügyvédi Társulás büntetőeljárásokban gyanúsítottak és vádlottak védelmét, valamint az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.