Egy büntetőeljárásban gyakran felmerül a kérdés: „lesz-e priuszom?”, meddig számítok büntetett előéletűnek, és mindebből mi jelenik meg az erkölcsi bizonyítványban?
A válasz nem mindig egyszerű. A jogerős elítélés, a büntetett előélet, a mentesítés és a bűnügyi nyilvántartásban való szereplés ugyanis nem ugyanazt jelenti.
Előfordulhat például, hogy valakit korábban jogerősen elítéltek, mégis büntetlen előéletűnek minősül, és ezt az erkölcsi bizonyítványa is igazolja.
Mit jelent a „priusz”?
A „priusz” nem jogszabályban meghatározott fogalom.
A hétköznapi szóhasználatban általában azt értik alatta, hogy valakit korábban bűncselekmény miatt elítéltek, illetve hogy az elítélésének nyoma van a bűnügyi nyilvántartásban.
Jogi szempontból azonban pontosabb azt vizsgálni, hogy az érintett büntetett vagy büntetlen előéletű-e, mentesült-e már az elítélés hátrányos jogkövetkezményei alól, illetve milyen adatokat tartanak még róla nyilván.
Már a gyanúsítástól vagy a vádemeléstől büntetett előéletű lesz valaki?
Nem.
A gyanúsítotti kihallgatás, a vádemelés vagy egy folyamatban lévő büntetőeljárás önmagában nem tesz senkit büntetett előéletűvé.
A büntetett előélet kérdése a jogerős elítéléshez és az ahhoz kapcsolódó mentesítési szabályokhoz kötődik.
A gyanúsítotti minőséghez kapcsolódó rabosításról és annak nyilvántartási következményeiről külön cikkünkben írunk.
Minden jogerős elítélés után büntetett előéletű lesz valaki?
Nem feltétlenül.
A mentesítés következtében az érintettet büntetlen előéletűnek kell tekinteni. Bizonyos büntetéseknél pedig a törvényi mentesítés már az ítélet jogerőre emelkedésének napján bekövetkezik.
Pénzbüntetés, közérdekű munka és elzárás esetén ezért előfordulhat, hogy bár az érintettet jogerősen elítélték, már a jogerős döntés napjától büntetlen előéletűnek minősül.
Felfüggesztett szabadságvesztés esetén főszabály szerint a próbaidő leteltével áll be a mentesítés.
Végrehajtandó szabadságvesztésnél ennél hosszabb idővel kell számolni. Szándékos bűncselekmény esetén a büntetés tartamától függően a szabadságvesztés kitöltése után több évnek is el kell telnie a törvényi mentesítésig.
Mit jelent a mentesítés?
A mentesítés legfontosabb következménye, hogy az érintettet büntetlen előéletűnek kell tekinteni.
Főszabály szerint nem köteles számot adni arról az elítéléséről sem, amelyre nézve mentesítésben részesült.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi elítélésre vonatkozó valamennyi adat azonnal eltűnik a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.
Ezért a „büntetlen előéletű vagyok-e?” és a „szerepel-e még rólam adat a bűnügyi nyilvántartásban?” két külön kérdés.
Mi jelenik meg az erkölcsi bizonyítványban?
A hatósági erkölcsi bizonyítvány nem a korábbi ítéletek listája.
Az erkölcsi bizonyítvánnyal többek között az igazolható, hogy valaki büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás vagy foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, illetve megfelel-e valamely törvényben meghatározott feltételnek.
Ezért egy korábbi elítélésből nem következik automatikusan, hogy annak részletei később megjelennek az erkölcsi bizonyítványban.
Az is előfordulhat, hogy a korábbi elítélés adatait a bűnügyi nyilvántartás még tartalmazza, miközben az érintett már büntetlen előéletű, és ezt az erkölcsi bizonyítvány is igazolja.
Mit jelent a büntetlen előélet egy újabb büntetőügyben?
Itt már más szempontok érvényesülnek.
A Kúria büntetéskiszabási gyakorlata szerint a büntetlen előélet főszabály szerint enyhítő körülmény. Ennek súlya azonban az adott ügy körülményeitől függ.
A mentesítés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy korábbi elítélés egy későbbi büntetőeljárásban minden jelentőségét elveszíti.
Ha az elkövetőt az újabb bűncselekmény elkövetése előtt már jogerősen elítélték, a korábbi elítélés a büntetés kiszabásakor akkor is figyelembe vehető, ha időközben mentesült.
A Kúria gyakorlata szerint a korábbi büntetett előélet általában súlyosító körülmény, ugyanakkor ennek nyomatéka az adott ügy körülményeitől függ.
Nem mindegy például, hogy milyen régi és milyen súlyú volt a korábbi ügy, illetve hogy az újabb bűncselekmény hasonló-e a korábbihoz.
Ezért lehetséges, hogy valaki az erkölcsi bizonyítványa szerint büntetlen előéletű, egy újabb büntetőügyben azonban a bíróság mégis figyelembe veszi a korábbi elítélését.
Mi a helyzet a korábbi megrovással vagy próbára bocsátással?
Ezek sem azonosak a büntetett előélettel.
A büntetés kiszabásakor azonban jelentőségük lehet. A Kúria szerint a büntetlen előélet általában nem értékelhető külön enyhítő körülményként annak javára, akivel szemben korábban megrovást vagy próbára bocsátást alkalmaztak.
Ha pedig a korábbi intézkedés ugyanolyan vagy hasonló cselekményhez kapcsolódott, annak akár súlyosító jelentősége is lehet.
Büntetlen előélet esetén minden munkakör betölthető?
Nem feltétlenül.
Bizonyos foglalkozások és tevékenységek esetén külön törvény további feltételeket határozhat meg. Ezért lehetséges, hogy valaki már büntetlen előéletű, egy meghatározott munkakörre vonatkozó speciális feltételnek azonban még nem felel meg.
Ezért mindig azt kell vizsgálni, hogy az erkölcsi bizonyítványt milyen célból kérik, és az adott munkakörre milyen külön szabályok vonatkoznak.
Lehet-e korábban mentesülni?
Bizonyos esetekben igen.
A Btk. lehetőséget biztosít bírósági mentesítésre is. Ennek jelentősége különösen felfüggesztett vagy végrehajtandó szabadságvesztés esetén merülhet fel.
A feltételek mindig az adott ítélettől, a kiszabott büntetéstől és az azóta eltelt időtől függenek.
Miért fontos pontosan tisztázni a büntetett előéletet?
A gyakorlatban nem elég azt tudni, hogy valakit korábban elítéltek-e.
Külön kérdés, hogy jelenleg büntetlen előéletűnek minősül-e, mit igazol az erkölcsi bizonyítványa, szerepelnek-e még róla adatok a bűnügyi nyilvántartásban, illetve egy újabb büntetőeljárásban milyen jelentősége lehet a korábbi ügyének.
A KELLER Ügyvédi Társulás büntetőügyekben az elítélés jogkövetkezményeivel, a mentesítéssel és a büntetett előélethez kapcsolódó gyakorlati kérdésekben is jogi segítséget nyújt.