Hűtlen kezelés – mikor merülhet fel büntetőjogi felelősség?

A hűtlen kezelés gyakran gazdasági társaságok működésével, vezetői döntésekkel, szerződéskötésekkel vagy más vagyonkezelési helyzetekkel összefüggésben merül fel.

Fontos azonban különbséget tenni egy utólag kedvezőtlennek vagy veszteségesnek bizonyuló gazdasági döntés és a büntetőjogi felelősséget megalapozó magatartás között.

Önmagában az, hogy egy döntés veszteséget eredményezett, még nem jelenti azt, hogy hűtlen kezelés történt.

Mit jelent a hűtlen kezelés?

A Btk. 376. §-a szerint hűtlen kezelést követ el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

A bűncselekmény megállapításához ezért több körülményt együttesen kell vizsgálni.

Jelentősége van annak, hogy az érintettet valóban idegen vagyon kezelésével bízták-e meg, mi volt a vagyonkezelési kötelezettségének tartalma, történt-e kötelességszegés, és ennek következtében keletkezett-e vagyoni hátrány.

A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény. Az elkövető szándékának nemcsak a vagyonkezelési kötelezettség megszegésére, hanem a vagyoni hátrány bekövetkezésére is ki kell terjednie.

Mit jelent a vagyonkezelési kötelezettség?

A vagyonkezelési kötelezettség tartalmát mindig az adott jogviszony alapján kell meghatározni.

Annak forrása lehet például jogszabály, szerződés, belső szabályzat, társasági döntés vagy más, a vagyon kezelésére vonatkozó kötelező rendelkezés.

Ez azért lényeges, mert először azt kell tisztázni, hogy az érintettet az adott vagyon tekintetében pontosan milyen kötelezettségek terhelték, és történt-e ezek megszegése.

Egy veszteséges gazdasági döntés hűtlen kezelés?

Önmagában nem.

A gazdasági tevékenység természetes velejárója a kockázat. Egy szerződés, beruházás vagy más üzleti döntés utólagos veszteségességéből ezért még nem következik, hogy a döntéshozó vagyonkezelési kötelességét megszegte.

A gazdasági döntést nem kizárólag annak későbbi eredménye alapján kell megítélni.

Jelentősége lehet annak is, hogy a döntés meghozatalakor milyen információk álltak rendelkezésre, milyen kockázatok voltak felismerhetők, és a döntés milyen körülmények között született.

A gazdálkodással együtt járó észszerű kockázatvállalásból eredő veszteség önmagában nem azonos a vagyonkezelési kötelezettség megszegésével.

A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb összefüggéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.

Mit jelent a vagyoni hátrány?

Hűtlen kezelés csak akkor valósulhat meg, ha a vagyonkezelési kötelesség megszegésével okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezik.

A vagyoni hátrány magában foglalja a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt is.

Ez azt jelenti, hogy önmagában sem a vagyonkezelési kötelezettség megszegése, sem egy vagyoni hátrány bekövetkezése nem elegendő. A kettő között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

A vagyoni hátrány összegének azért is jelentősége van, mert annak mértéke a bűncselekmény minősítését és az alkalmazandó büntetési tételt is befolyásolja.

Ki vonható felelősségre hűtlen kezelés miatt?

A hűtlen kezelés tettese csak olyan személy lehet, akit az adott idegen vagyon kezelésével megbíztak.

Gazdasági társaságok esetében ezért nem elegendő pusztán a tisztség vagy a munkakör megnevezéséből kiindulni.

Vizsgálni kell, hogy az érintettnek az adott gazdasági döntéssel kapcsolatban milyen vagyonkezelési feladata, döntési jogosultsága és kötelezettsége volt, valamint milyen tudattartalommal járt el.

A vagyon kezelésével meg nem bízott személy ugyanakkor részesként – például felbujtóként vagy bűnsegédként – szintén büntetőjogi felelősséggel tartozhat.

Ügyvédi segítség hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárásban

Hűtlen kezelés miatt indult büntetőeljárásban nem kizárólag azt kell vizsgálni, hogy egy gazdasági döntés végül veszteséget okozott-e.

Jelentősége lehet az érintett konkrét vagyonkezelési kötelezettségeinek, döntési helyzetének, a vagyoni hátrány bekövetkezésének, az okozati összefüggésnek és annak is, hogy milyen tudattartalommal járt el.

Ezek megítélése rendszerint az adott gazdasági folyamat, a szerződések, belső szabályok és más rendelkezésre álló bizonyítékok együttes vizsgálatát igényli.

A KELLER Ügyvédi Társulás gazdasági bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.

Scroll to Top