A költségvetési csalás a gazdasági büntetőjog egyik összetett tényállása. Bár a köznyelvben gyakran az „adócsalással” azonosítják, ennél jóval szélesebb körű lehet.
Adókötelezettségek mellett költségvetési támogatások, pályázati források és más költségvetési pénzeszközök megszerzésével vagy felhasználásával kapcsolatban is felmerülhet.
A büntetőjogi felelősség megítéléséhez azonban önmagában nem elegendő annak megállapítása, hogy valamely adózási, számviteli vagy támogatási szabályt megsértettek.
A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb kérdéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.
Mit jelent a költségvetési csalás?
A Btk. 396. §-a alapján költségvetési csalást követhet el többek között az, aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel vagy költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz vagy valós tényt elhallgat.
Ide tartozhat a befizetési kötelezettséghez kapcsolódó kedvezmény jogosulatlan igénybevétele, valamint a költségvetésből származó pénzeszköz jóváhagyott céltól eltérő felhasználása is.
Ezekben az esetekben a bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy a magatartás következtében egy vagy több költségvetést vagyoni hátrány érjen.
Nem minden szabálytalanság költségvetési csalás
A költségvetési csalás szándékos bűncselekmény.
Ezért egy adójogi, számviteli vagy támogatási szabály megsértése önmagában még nem feltétlenül alapoz meg büntetőjogi felelősséget.
Jelentősége lehet annak is, hogy az érintett személy mit tudott, milyen információkkal rendelkezett, milyen magatartást tanúsított, és tudata átfogta-e a költségvetésnek okozott vagyoni hátrányt.
A büntetőjogi felelősség vizsgálata ezért túlmutathat azon, hogy az adóhatóság vagy más szerv megállapított-e valamilyen szabálytalanságot.
Költségvetési támogatások és pályázati források
Költségvetési csalás támogatásokkal kapcsolatban is megvalósulhat.
Ilyen lehet például, ha valaki a támogatás feltételeinek kijátszásával jut pénzeszközhöz, vagy a költségvetésből származó pénzeszközt később a jóváhagyott céltól eltérően használja fel.
A Kúria gyakorlata szerint jelentősége lehet annak, hogy az igénylő a támogatáshoz szükséges nyilatkozat megtételének időpontjában megfelelt-e a feltételeknek.
Ha valaki valótlanul azt állítja, hogy a támogatás feltételeit teljesíti, miközben arra abban az időpontban nem jogosult, ezen önmagában nem változtat az, ha a feltételeket csak a támogatás folyósítását követően teljesíti.
Az elszámolási kötelezettség megszegése is büntetendő lehet
A Btk. külön bünteti azt is, aki költségvetésből származó pénzeszközzel kapcsolatban az előírt elszámolási, számadási vagy tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetve valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Ennél az alakzatnál a vagyoni hátrány bekövetkezése nem feltétele a bűncselekmény megvalósulásának. A Btk. 396. § (7) bekezdése ezt önállóan büntetendő magatartásként szabályozza.
Mit jelent a vagyoni hátrány?
A költségvetési csalás megállapításánál kiemelt jelentősége lehet annak, hogy a magatartás következtében érte-e vagyoni hátrány a költségvetést, és ha igen, milyen összegben.
A Btk. a költségvetési csalás körében vagyoni hátrányként határozza meg a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
A vagyoni hátrány pontos összegének azért is jelentősége van, mert annak mértéke a bűncselekmény minősítését és az alkalmazandó büntetési tételt is befolyásolja.
Ki vonható felelősségre?
Gazdasági társaságok esetében gyakran több személy vesz részt a döntéshozatalban, a pénzügyi folyamatokban, az adózásban vagy valamely támogatás igénybevételében és felhasználásában.
Ezért önmagában valamely tisztség vagy munkakör nem ad választ a büntetőjogi felelősség kérdésére.
Vizsgálni kell, hogy az adott személy ténylegesen milyen magatartást tanúsított, milyen döntésekben vett részt, milyen információkkal rendelkezett, és milyen tudattartalommal járt el.
Gazdasági társaság érintettsége esetén az is külön kérdés lehet, hogy felelhet-e egy cég bűncselekmény miatt, erről külön cikkben írtunk.
Van jelentősége a vagyoni hátrány megtérítésének?
Igen. A Btk. különös jelentőséget tulajdonít annak, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt megtérítik.
Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a Btk. 396. § (1)–(6) bekezdése szerinti költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Ez a lehetőség azonban nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követték el.
Ügyvédi segítség költségvetési csalás esetén
Költségvetési csalás miatt indult büntetőeljárásban a gazdasági háttér, az iratok, az egyes személyek tényleges szerepe és a terhükre rótt konkrét magatartás együttes vizsgálata szükséges.
Jelentősége lehet annak is, hogy milyen pénzeszközről, támogatásról vagy befizetési kötelezettségről van szó, milyen vagyoni hátrány következett be, illetve az érintett milyen információk birtokában és milyen tudattartalommal járt el.
A KELLER Ügyvédi Társulás gazdasági bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.