Egy szerződés nem teljesítése, egy tartozás meg nem fizetése vagy egy meghiúsult üzleti megállapodás könnyen keltheti azt az érzést, hogy a másik fél becsapta.
A szerződésszegés azonban önmagában nem jelent csalást. Ez akkor is igaz, ha annak következtében jelentős anyagi veszteség keletkezik.
Ugyanakkor egy szerződéses jogviszony fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősséget. Csalás ugyanis szerződés megkötésével összefüggésben is megvalósulhat.
Mikor beszélhetünk csalásról?
A Btk. 373. § szerint csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.
A csalás törvényi feltételeiről részletesebben a Csalás – mikor lesz a megtévesztésből bűncselekmény? című cikkünkben írunk.
Szerződéses jogviszony esetén nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a szerződést később teljesítették-e. Annak is jelentősége van, hogy milyen szándékkal került sor a szerződés megkötésére.
Ha valaki a szerződés megkötésekor teljesíteni kívánja vállalt kötelezettségét, később azonban erre már nem képes, ebből önmagában még nem következik csalás.
Ilyen helyzetet okozhatnak például a szerződéskötést követően megváltozó gazdasági körülmények.
Más lehet a büntetőjogi megítélés, ha az elkövető már a szerződés megkötésekor sem kíván teljesíteni. Ebben az esetben a másik fél megtévesztésével juthat jogtalan haszonhoz.
A Kúria gyakorlata szerint a teljesítőképesség és a teljesítési szándék nem feltétlenül esik egybe. Ezért az akarati tényezőnek önálló jelentősége lehet.
Mi a különbség a teljesítési képesség és a teljesítési szándék között?
A kettő elválasztása különösen fontos.
Előfordulhat, hogy valaki a szerződés megkötésekor teljesíteni akar. Reálisan számíthat arra is, hogy erre képes lesz.
A teljesítés azonban később mégis meghiúsulhat. Egy vállalkozás például utóbb olyan pénzügyi helyzetbe kerülhet, amely miatt nem tudja határidőben teljesíteni valamely kötelezettségét.
Más megítélés alá eshet az a helyzet, amikor valaki úgy vesz át pénzt vagy más vagyoni értéket, hogy már ekkor sem áll szándékában az ígért ellenszolgáltatást teljesíteni.
Ha a kérdés nem a megtévesztéshez, hanem egy másra bízott pénz vagy dolog későbbi jogtalan kezeléséhez kapcsolódik, a sikkasztás tényállása is felmerülhet.
Ugyanez lehet a helyzet akkor is, ha az átvett összeget eleve nem kívánja visszafizetni.
A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb összefüggéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.
Mit vizsgálnak a büntetőeljárásban?
A szerződés megkötésekor fennálló szándék rendszerint nem állapítható meg pusztán az érintett későbbi nyilatkozatából.
Ezért az ügy valamennyi körülményét és bizonyítékát együttesen kell értékelni.
Jelentősége lehet például annak, hogy milyen tájékoztatást kapott a másik fél. Vizsgálható az is, hogy milyen körülmények között jött létre az ügylet.
Az érintett későbbi magatartása szintén adhat információt arról, hogy a szerződés megkötésekor milyen szándékkal járt el.
Önmagában azonban a későbbi nem teljesítésből nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy már a szerződés megkötésekor is csalárd szándék állt fenn.
Ha van szerződés, attól még történhet csalás?
Igen.
A polgári jogi jogviszony és a büntetőjogi felelősség lehetősége nem zárja ki egymást. Egy szerződés akár a megtévesztés eszköze is lehet.
A Kúria gyakorlata szerint nem önmagában a szerződés léte vagy a szolgáltatás esedékessége a döntő.
Azt kell vizsgálni, hogy a szerződés megkötésekor fennálltak-e a csalás törvényi feltételei.
Ugyanakkor egy szerződés megszegése, késedelmes vagy hibás teljesítése nem alakít automatikusan egy polgári jogi jogvitát büntetőüggyé.
Ugyanez igaz önmagában egy tartozás fennállására is.
Mi történik a későbbi teljesítéssel vagy visszafizetéssel?
A későbbi teljesítésnek vagy a kár megtérítésének lehet jelentősége.
Ez azonban nem feltétlenül szünteti meg a már megvalósult bűncselekményt.
Ha a csalás törvényi tényállása korábban már megvalósult, a későbbi visszafizetés főszabály szerint a kár megtérülését jelenti.
Ügyvédi segítség
A csalás és a polgári jogi jogvita elhatárolásakor nem elegendő annak vizsgálata, hogy létrejött-e szerződés vagy fennáll-e tartozás.
A későbbi teljesítés ténye sem ad önmagában választ a büntetőjogi felelősség kérdésére.
A megítéléshez vizsgálni kell a megtévesztés módját és a szerződéskötéskor fennálló szándékot. Jelentősége van továbbá a jogtalan haszonszerzési célzatnak és a bekövetkezett kárnak.
Ezek egymással való összefüggését is értékelni kell.
A KELLER Ügyvédi Társulás csalás és más gazdasági, illetve vagyon elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.