A csalás az egyik legismertebb vagyon elleni bűncselekmény. A hétköznapi szóhasználatban azonban sokszor olyan helyzeteket is csalásnak neveznek, amelyek büntetőjogi értelemben nem valósítják meg ezt a bűncselekményt.
Önmagában az, hogy valaki valótlan állítást tesz, még nem feltétlenül jelent csalást. Ugyanez igaz arra is, ha nem teljesít egy vállalt kötelezettséget, vagy a másik félnek anyagi veszteséget okoz.
A büntetőjogi felelősség megállapításához a törvényi tényállás valamennyi elemének fenn kell állnia.
A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb kérdéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.
Mit jelent a csalás?
A Btk. 373. § szerint csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.
A csalás megállapításához ezért több feltételt együttesen kell vizsgálni. Ilyen a megtévesztés, a jogtalan haszonszerzési célzat, a bekövetkezett kár, valamint az ezek közötti okozati összefüggés.
A csalás kétmozzanatú folyamat. A megtévesztés hatására a megtévesztett személy olyan vagyoni joghatású cselekményt végez, amelynek következtében kár keletkezik.
Mit jelent a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás?
Tévedésbe ejtésről akkor beszélhetünk, ha az elkövető magatartása következtében a másik személyben a valóságtól eltérő elképzelés alakul ki.
Tévedésben tartás esetén a téves elképzelés már fennáll. Az elkövető ezt tartja fenn vagy erősíti meg.
A megtévesztés módja sokféle lehet. Nem szükséges, hogy különösen fondorlatos vagy nehezen felismerhető legyen.
A bírói gyakorlat szerint annak arra kell alkalmasnak lennie, hogy az adott sértett vonatkozásában a károkozáshoz vezessen.
Miért fontos az elkövető szándéka?
A csalás szándékos bűncselekmény, amelyhez jogtalan haszonszerzési célzat is szükséges.
Ennek különösen szerződéses jogviszonyokban lehet jelentősége. Ha valaki szerződést köt, majd később nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettségét, ebből önmagában még nem következik, hogy csalást követett el.
A csalás megállapításához szükséges, hogy a megtévesztési szándék már a szerződés vagy más ügylet megkötésekor fennálljon. Emellett a jogtalan haszonszerzési célzatnak a károkozásra kiterjedő szándékkal kell társulnia.
Ezért a büntetőjogi megítélés során több körülménynek is jelentősége lehet. Vizsgálni kell például, hogy az érintettnek az ügylet létrejöttekor mi volt a szándéka, és milyen körülményekről volt tudomása.
Annak is jelentősége lehet, hogy valójában akarta-e teljesíteni a vállalt kötelezettséget.
Mit jelent a kár?
A csalás befejezett alakzatának megállapításához kár bekövetkezése is szükséges.
A Btk. szerint kár a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. Csalás esetében ezen túl az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is kárnak kell tekinteni.
A kár pontos összegének meghatározása azért is lényeges, mert annak mértéke befolyásolja a bűncselekmény minősítését. Ezáltal az alkalmazandó büntetési tételre is hatással lehet.
Minden nem teljesített szerződés csalás?
Nem.
Egy szerződés megszegése, tartozás meg nem fizetése vagy vállalt szolgáltatás elmaradása önmagában nem alapozza meg a csalás megállapítását.
Ugyanakkor a szerződéses jogviszony fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősséget.
A megítélés szempontjából különösen annak lehet jelentősége, hogy milyen szándékkal jött létre az ügylet. Vizsgálni kell azt is, hogy történt-e megtévesztés, és az okozati összefüggésben állt-e a bekövetkezett kárral.
A csalás és a polgári jogi jogvita elhatárolásával külön cikkben foglalkozunk.
Ha az ügy lényege nem a megtévesztés, hanem egy másra bízott dolog vagy pénz jogtalan kezelése, más bűncselekmény – például sikkasztás – is felmerülhet.
Más megítélés alá eshet az is, ha valakit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és az ebből eredő kötelezettségét szegi meg. A hűtlen kezelés feltételeiről külön cikkünkben írunk.
Ügyvédi segítség csalás miatt indult büntetőeljárásban
Csalás miatt indult büntetőeljárásban több körülmény együttes vizsgálata szükséges.
A megtévesztő magatartás mellett jelentősége van az elkövetéskori tudattartalomnak és szándéknak. Vizsgálni kell továbbá a jogtalan haszonszerzési célzatot, a bekövetkezett kárt és az ezek közötti okozati összefüggést.
Gazdasági társaság érintettsége esetén külön kérdésként merülhet fel az is, hogy felelhet-e egy cég bűncselekmény miatt.
A KELLER Ügyvédi Társulás gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.