Egy vállalkozás fizetési nehézsége vagy akár fizetésképtelensége önmagában még nem jelent bűncselekményt. A gazdasági élet természetes része lehet, hogy egy vállalkozás veszteségessé válik, likviditási problémákkal küzd, vagy végül felszámolás alá kerül.
Büntetőjogi felelősség akkor merülhet fel, ha a pénzügyi nehézségekkel összefüggésben olyan vagyoni rendelkezések történnek, amelyek a gazdálkodó szervezet vagyonát csökkentik, és ezzel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítják.
A csődbűncselekmény megítélése ezért rendszerint nem választható el a társaság gazdasági helyzetének és az egyes vezetői, illetve vagyoni döntéseknek a részletes vizsgálatától.
Mit jelent a csődbűncselekmény?
A Btk. 404. §-a több olyan magatartást szabályoz, amely csődbűncselekményt valósíthat meg.
Ilyen lehet különösen, ha a gazdálkodó szervezet vagyonát
- elrejtik vagy eltitkolják,
- megrongálják, megsemmisítik vagy használhatatlanná teszik,
- színlelt ügylet révén csökkentik,
- kétes követelést ismernek el,
- vagy más, az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon csökkentik.
A büntetőjogi felelősséghez ugyanakkor nem pusztán valamely kifogásolható gazdasági döntés szükséges. A törvényi tényállásnak megfelelő esetekben annak is jelentősége van, hogy a magatartás következtében a hitelező vagy hitelezők kielégítése részben vagy egészben meghiúsult-e.
Mit jelent a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet?
A csődbűncselekmény egyik sajátossága, hogy bizonyos esetekben már azt megelőzően is relevánssá válhat egy vagyoni döntés, hogy a vállalkozás ténylegesen fizetésképtelenné válna.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet lényegében olyan gazdasági állapot, amelyben már reálisan felmerül, hogy a társaság esedékes fizetési kötelezettségeinek nem lesz képes eleget tenni.
Annak meghatározása, hogy ez a helyzet pontosan mikor következett be, egy büntetőeljárásban különösen fontos lehet.
A társaság likviditása, lejárt tartozásai, követelései, rendelkezésre álló vagyona és várható bevételei egyaránt jelentőséggel bírhatnak.
Egy rossz üzleti döntés csődbűncselekmény?
Önmagában nem.
Egy vállalkozás működtetése szükségszerűen üzleti kockázatokkal jár. Egy később veszteségesnek bizonyuló szerződés, beruházás vagy más gazdasági döntés önmagában még nem teszi büntetőjogilag felelőssé annak meghozóját.
A csődbűncselekmény egyik lehetséges elkövetési módja ugyan az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes vagyoncsökkentés, de ennek megítélése nem történhet kizárólag abból, hogy a döntés végül veszteséget okozott.
Jelentősége lehet annak, hogy a döntés meghozatalakor milyen információk álltak rendelkezésre, milyen gazdasági cél érdekében történt az intézkedés, és az adott helyzetben mennyire volt indokolható az üzleti kockázat.
A Kúria gyakorlatában is hangsúlyos kérdés az észszerű gazdálkodás és a büntetőjogilag releváns vagyoncsökkentés elhatárolása.
A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb összefüggéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.
Fizetésképtelenség előidézésével is megvalósulhat?
Igen.
A csődbűncselekmény nemcsak olyan esetben merülhet fel, amikor a vállalkozás már fizetésképtelen vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van.
A Btk. azt az esetet is szabályozza, amikor valamely, a törvényben meghatározott vagyoncsökkentő magatartás maga idézi elő a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát, és ezzel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
Ezért az események időbeli sorrendjének is lényeges szerepe lehet a büntetőjogi minősítésben.
Előnyben lehet részesíteni valamelyik hitelezőt?
A felszámolás elrendelését követően különös jelentősége van a hitelezők törvényben meghatározott kielégítési sorrendjének.
A Btk. önállóan bünteti azt, ha valaki a felszámolás elrendelését követően valamely hitelezőt a törvényes kielégítési sorrend megsértésével előnyben részesít.
Ez nem azt jelenti, hogy a vállalkozás minden egyes hitelező részére teljesített kifizetése büntetőjogi problémát jelentene.
A büntetőjogi kérdés ebben az esetben az, hogy a felszámolás elrendelését követően történt-e olyan kielégítés, amely a Csődtörvényben meghatározott sorrendet sértette.
Csak akkor lehet csődbűncselekmény, ha már elrendelték a felszámolást?
Nem feltétlenül.
A csődbűncselekmény alapjául szolgáló magatartás bizonyos esetekben már jóval a felszámolás elrendelése előtt megtörténhet.
A Btk. ugyanakkor az első három alakzat büntethetőségét további feltételekhez köti. Így jelentősége van többek között annak, hogy megindult-e csődeljárás, elrendelték-e a felszámolást vagy más, törvényben meghatározott eljárást, illetve fennáll-e a törvényben meghatározott további feltétel.
Ezért külön kell választani egymástól a kifogásolt gazdasági magatartás időpontját és a büntethetőséghez szükséges későbbi körülményeket.
Ki vonható felelősségre csődbűncselekmény miatt?
Nem kizárólag az a személy jöhet szóba, aki a cégjegyzék szerint a társaság ügyvezetője.
A Btk. szerint csődbűncselekményt tettesként az követhet el, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult, vagy arra ténylegesen lehetősége van.
Ezért minden esetben a tényleges működést is vizsgálni kell.
Jelentősége lehet annak, hogy ki hozta meg a vagyoni döntéseket, ki rendelkezett a bankszámlák felett, ki adott utasításokat, illetve ki rendelkezett tényleges befolyással a társaság vagyonára.
A Kúria gyakorlata szerint a tettesi minőséget az is megalapozhatja, ha valaki formális rendelkezési jogosultság nélkül ténylegesen rendelkezik a társaság vagyona felett.
Gazdasági társaság érintettsége esetén külön kérdésként merülhet fel az is, hogy felelhet-e egy cég bűncselekmény miatt, illetve milyen büntetőjogi intézkedések alkalmazhatók jogi személlyel szemben. Erről külön cikkben írunk.
Nem minden vagyoncsökkenés jelent csődbűncselekményt
Egy gazdálkodó szervezet működése természetes módon jár vagyoni változásokkal.
A bérek, beszállítói számlák, hitelek, beruházások vagy más működési költségek megfizetése önmagában természetesen nem jelent büntetőjogilag tilalmazott vagyoncsökkentést.
A büntetőjogi vizsgálat középpontjában ezért rendszerint az áll, hogy mi volt az adott vagyoni rendelkezés gazdasági indoka, milyen helyzetben volt ekkor a társaság, és milyen hatással volt a döntés a hitelezők kielégítési lehetőségére.
Különösen összetett lehet a helyzet akkor, ha a társaság pénzügyi nehézségei hosszabb idő alatt alakultak ki, és közben számos gazdasági döntés született.
A vagyonkezelési kötelezettség megszegésével és a vagyoni hátránnyal kapcsolatos kérdésekről a Hűtlen kezelés – mikor merülhet fel büntetőjogi felelősség? című cikkünkben írunk.
Miért összetettek a csődbűncselekmény miatt indult eljárások?
Az ilyen büntetőügyek rendszerint nagy mennyiségű gazdasági és pénzügyi adat vizsgálatát igénylik.
Jelentősége lehet többek között:
- a társaság könyvelésének és beszámolóinak,
- bankszámlaforgalmának,
- szerződéseinek,
- követeléseinek és tartozásainak,
- vagyoni tranzakcióinak,
- valamint a döntések meghozatalában részt vevő személyek tényleges szerepének.
Gyakran annak meghatározása is központi kérdés, hogy a társaság mikor került fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe, illetve egy konkrét ügylet valóban csökkentette-e a hitelezők kielégítési alapját.
Ügyvédi segítség csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban
Csődbűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban nem elegendő pusztán azt vizsgálni, hogy a vállalkozás fizetésképtelenné vált-e, vagy valamely gazdasági döntés veszteséget okozott-e.
A társaság pénzügyi helyzetét, az egyes ügyleteket, azok időpontját és gazdasági indokát, a hitelezői követeléseket, valamint az egyes személyek tényleges döntési és rendelkezési jogosultságát együttesen kell értékelni.
A KELLER Ügyvédi Társulás gazdasági bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.