Egy számviteli hiba, hiányos bizonylat vagy könyvelési szabálytalanság önmagában még nem feltétlenül jelent bűncselekményt.
A számvitel rendjének megsértése akkor kerülhet büntetőjogi szintre, ha a számviteli kötelezettségek megszegése olyan súlyú következménnyel jár, amelyet a Büntető Törvénykönyv is büntetni rendel.
A büntetőjogi felelősség megítélése ezért rendszerint nem állhat meg annál a kérdésnél, hogy történt-e számviteli szabálytalanság. Vizsgálni kell annak jellegét, következményét és az érintett személy szerepét is.
A gazdasági döntések és a büntetőjogi felelősség általánosabb kérdéseiről a Gazdasági bűncselekmények – mikor válhat egy üzleti döntés büntetőüggyé? című cikkünkben írunk.
Mit jelent a számvitel rendjének megsértése?
A Btk. 403. §-a szerint számvitel rendjének megsértését követheti el, aki a számviteli jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti, illetve könyvvezetési vagy beszámoló-készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel
- a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy
- az adott üzleti évet érintően a vagyoni helyzet áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.
Nem elegendő tehát önmagában valamely számviteli előírás megszegése. Annak a törvényben meghatározott következménnyel is járnia kell.
Nem minden számviteli hiba bűncselekmény
A vállalkozások működésében előfordulhatnak könyvelési hibák, késedelmek vagy hibás elszámolások.
Ezek egy része számviteli, adójogi vagy más jogkövetkezményt vonhat maga után anélkül, hogy egyben bűncselekményt is megvalósítana.
A számvitel rendjének megsértése szándékos bűncselekmény. A büntetőjogi felelősség vizsgálatakor ezért annak is jelentősége van, hogy az érintett személy milyen kötelezettségekről tudott, milyen információkkal rendelkezett, és magatartása milyen következményekre terjedt ki.
Mit jelent a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba?
A számviteli beszámoló célja, hogy megfelelő képet adjon a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
A Btk. ezért nem minden hibát tekint büntetőjogilag relevánsnak.
A törvény meghatározza azt is, hogy mikor minősül valamely hiba a megbízható és valós képet lényegesen befolyásolónak.
Ennek megítélésénél többek között a hiba pénzügyi nagyságának, valamint az adott üzleti év beszámolójának van jelentősége.
A konkrét értékelés ezért jellemzően a beszámoló, a könyvelési adatok és a feltárt eltérések együttes vizsgálatát igényli.
Mikor hiúsulhat meg a vagyoni helyzet áttekintése vagy ellenőrzése?
A bűncselekmény másik alakzata akkor merülhet fel, ha a számviteli kötelezettségek megszegése miatt a gazdálkodó adott üzleti évre vonatkozó vagyoni helyzete nem válik megfelelően áttekinthetővé vagy ellenőrizhetővé.
Ilyen helyzethez vezethet például a számviteli nyilvántartások súlyos hiányossága, a szükséges bizonylatok hiánya vagy a könyvvezetés olyan mértékű elmaradása, amely miatt a társaság gazdasági helyzete már nem rekonstruálható megfelelően.
A Kúria gyakorlatában is előfordult olyan ügy, amelyben a kötelező számviteli szabályzatok és a megfelelő könyvviteli rendszer hiánya miatt állapították meg a vagyoni helyzet áttekinthetetlenségét.
Milyen számviteli kötelezettségeknek lehet jelentőségük?
A számviteli szabályozás többek között a könyvvezetésre, a beszámoló elkészítésére, a bizonylatolásra, valamint a gazdálkodó számviteli rendjének kialakítására vonatkozó kötelezettségeket tartalmaz.
A számviteli törvény alapján a gazdálkodónak a működése során bekövetkező, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét érintő gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást kell vezetnie.
A társaság számviteli politikájának és az ahhoz kapcsolódó egyes szabályzatoknak is szerepe lehet annak megítélésében, hogy a számviteli rendszer megfelelt-e a jogszabályi követelményeknek.
Mi történik, ha a könyvelést külső könyvelő végzi?
Önmagában az, hogy egy vállalkozás külső könyvelőt vagy könyvelőirodát vesz igénybe, nem ad automatikus választ arra, hogy egy büntetőeljárásban kit terhel felelősség.
Vizsgálni kell, hogy az egyes személyeket milyen kötelezettségek terhelték, ténylegesen milyen feladatokat láttak el, milyen adatokat és bizonylatokat kaptak meg, illetve milyen döntéseket hoztak.
A büntetőjogi felelősség mindig személyhez kötött, ezért az ügyvezető, a könyvelő vagy más közreműködő szerepét külön-külön kell értékelni.
Kapcsolódhat más gazdasági bűncselekményhez is?
Igen.
A számviteli szabálytalanságok sok esetben olyan büntetőeljárásokban kerülnek előtérbe, amelyekben más gazdasági bűncselekmény gyanúja is felmerül.
Ilyen lehet például a költségvetési csalás, a hűtlen kezelés vagy más, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmény.
A számvitel rendjének megsértése azonban önálló bűncselekmény. A Kúria gyakorlata szerint más gazdasági bűncselekménnyel való kapcsolata mindig az adott tényállás alapján vizsgálandó; nem szükségszerűen olvad bele egy másik bűncselekménybe.
Felszámolás során is jelentősége lehet a számviteli iratoknak
Különösen nagy jelentősége lehet a megfelelő könyvelésnek és a számviteli dokumentumoknak akkor, amikor egy vállalkozás fizetési nehézségekkel küzd vagy felszámolási eljárás indul.
Ilyenkor a gazdálkodó vagyoni helyzetének, követeléseinek, tartozásainak és korábbi gazdasági eseményeinek rekonstruálhatósága a hitelezői érdekek szempontjából is lényeges lehet.
A felszámolás során feltárt számviteli hiányosság ezért adott esetben büntetőeljárás alapjául is szolgálhat.
A csődbűncselekményről és a vállalkozás fizetésképtelenségéhez kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről külön cikkünkben írunk.
Ki vonható felelősségre?
Gazdasági társaságoknál a számviteli folyamatokban rendszerint több személy vesz részt.
Ezért önmagában valamely tisztség, munkakör vagy a könyvelési feladatok kiszervezése nem feltétlenül ad választ arra, kit terhel büntetőjogi felelősség.
Vizsgálni kell többek között azt, hogy az adott személynek milyen feladata és döntési lehetősége volt, milyen információk álltak rendelkezésére, illetve milyen konkrét magatartás róható a terhére.
A büntetőeljárásban ezért az egyes személyek szerepének pontos elkülönítése különösen fontos lehet.
Ügyvédi segítség a számvitel rendjének megsértése miatt indult eljárásban
A számvitel rendjének megsértése miatt indult büntetőeljárásokban a számviteli és büntetőjogi kérdések rendszerint szorosan összekapcsolódnak.
A felelősség megítéléséhez szükség lehet a könyvelési anyagok, beszámolók, bizonylatok, belső szabályzatok és az egyes személyek tényleges feladatainak együttes értékelésére.
Nem elegendő pusztán azt megállapítani, hogy a könyvelésben hiba vagy hiányosság volt: azt is vizsgálni kell, hogy annak milyen jelentősége volt a Btk. tényállása szempontjából.
A KELLER Ügyvédi Társulás gazdasági bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban terheltek védelmét, valamint sértettek és az eljárás más érintettjeinek jogi képviseletét is ellátja.